A biztosítók adózott eredménye a múlt évben 30,7 milliárd forintot tett ki, ez 3,2 milliárddal több a 2013. évinél, de még mindig csak a fele a válság előttinek – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a portfolio.hu portál biztosítási konferenciáján szerdán Budapesten.

A piac nem igazolta vissza a biztosítók várakozásait, sem a vezetői felelősségbiztosítás, sem pedig az egészségbiztosítás nem érte el a várt részarányt – tette hozzá a Mabisz elnöke.
A díjbevétel 834 milliárd forint volt 2014-ben, a növekedés 4,2 százalékos az előző évihez képest – ismertette a további adatokat Pandurics Anett, hozzátéve, hogy a piaci koncentráció csak kismértékben csökkent. A 25 biztosító részvénytársaság közül az első öt adta a díjbevétel 58,5 százalékát a múlt évben, míg egy évvel korábban ez az arány 59,5 százalék volt. A tíz legnagyobb biztosító részesedése pedig 88,2 százalékról csökkent 84,2 százalékra.

Miután a múlt évtől az állam díjjóváírással támogatja az életbiztosításokat, 69 ezer ilyen szerződés született egy év alatt. Az ebből származó díjbevétel 12,6 milliárd forintot tett ki, egy szerződés átlagos éves díja 220 ezer forint.

A Mabisz elnöke kitért arra is, hogy egyes biztosítók nagy reményeket fűztek az új Ptk. vezetői felelősségi szabályaihoz kapcsolható felelősségbiztosításhoz. Tavaly mindössze 3304 ilyen szerződés született, ebből 1,8 milliárd forint díjbevételhez jutottak a biztosítók. Ez a teljes felelősségbiztosítási díjbevétel 8,8 százaléka.

A másik perspektivikus terméknek az egészségbiztosítás tűnt. Az ebből származott díjbevétel 2012-ben 5,6 milliárd, 2013-ban 7,3 milliárd, míg a múlt évben 6,4 milliárd forint volt. Tehát a fellendülést visszaesés követte – mutatta be a tényeket az elnök.
Pandurics Anett és Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója is hangoztatta, hogy a biztosítók a nyugdíjbiztosításoknál betartották az MNB által ajánlott költség mutatókat. Az átlag valahol 3,5 százalék körüli. A drágább termékek kikerültek a piacról – tette hozzá Nagy Koppány.

Az MNB igazgatója kiemelte: a biztosítóknál lévő megtakarítások 3 ezer milliárd forintot tesznek ki, ezek 60 százaléka van állampapírban. Kifejtette, hogy a magyar biztosítási – élet- és nyugdíjbiztosítási – megtakarítás aránya azonos a visegrádi négyekével, de messze áll az uniós átlagtól. A növekedés feltétele a bruttó hazai termék (GDP) emelkedése. Fontosnak tartotta azt a tényt, hogy a tavalyi második félévben az új életbiztosítási szerződések felét már a nyugdíjbiztosítások adták. Megítélése szerint a nyugdíjbiztosítások 1-2 éven belül elérik a nyugdíj előtakarékossági számlákon lévő összeget, majd pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak elérését célozzák meg.

A telematikai eszközök új fejezetet nyitnak a biztosítási piacon – mondta Daniel Feurstein, a Deloitte szakértője. Például a flottában lévő járművek használatát figyelő fedélzeti rendszer adatai alapján – a kockázat szempontjából – részekre lehet bontani a flottát. A biztosító így kockázatarányos, kedvezőbb díjakat ajánlhat a teljes járműparkra.
A mobiltelefonos applikációval figyelt autóvezetők 30 százalékkal kevesebb balesetet okoznak, mivel jobban ügyelnek a biztonságos vezetésre – folytatta a példák sorát a szakértő. Az egészségügy terén szintén a mobil telefon használható: a biztosított testének működését figyelő szenzor, összekapcsolva a telefonnal, előre jelzi a betegséget, így olcsóbbá teszi a gyógyítást. Az otthoni eszközöket, tevékenységeket figyelő szenzorok pedig a nagyobb kár bekövetkeztét akadályozzák meg, például időben indítják el a tűzoltást.

A konferencián – panelbeszélgetés keretében – megkérdezett vezérigazgatók úgy vélekedtek, hogy a mostani brókerbotrány nem érinti a biztosítókat. Kálózdi Tamás, a Signal Biztosító, illetve Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója úgy vélte, hogy a biztosítók ügyfelei folyamatosan figyelemmel kísérhetik a befektetéseiket. Nem fordulhat elő az, hogy a letétkezelő nem vásárolja meg a jelzett értékpapírokat.

A konferencián részt vett mintegy 200 biztosítási szakembernek arról kellett szavaznia, hogy ki lesz a nyertese a brókerbotránynak. A jelenlévők 36 százaléka vélte úgy, hogy a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankok, biztosítók, alapkezelők nyernek új ügyfeleket, míg 35 százalék az államkincstár nyereségére adta a szavazatát.

Grafikon: Bruttó biztosítási díjbevételek Magyarországon, 2002-2014 (milliárd forint)

Forrás: MTI