Felelősségbiztosítás

FelelősségbiztosításLegfontosabb tudnivalók a felelősségbiztosításokról.

A felelősségbiztosítások alapja az, hogy a különböző helyzetekben fennálló felelősséget – bizonyos feltételek mellett – el lehet adni a biztosítóknak.

 

Mi a felelősség?

A felelősség nem más, mint az, ha valaki másnak kárt okoz – akkor meg kell térítenie az okozott kárt. Vagyis, meg kell térítenie azokat az okozott károkat, amelyekért a jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A felelősséget a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza.

 

Milyen felelősség van?

 

vétkes felelősség: ha a károkozó nem az elvárható módon járt el. Például: nem köti meg a kutyát, nyitva felejti a csapot, rossz terméket ad el, stb. Ugyancsak vétkes a szándékosan okozott kár is.

objektív felelősség: ha valaki fokozott veszéllyel járó tevékenységet végez (ezt más néven veszélyes üzemnek nevezik). Aki ilyen tevékenységet folytat, annak feltétel nélkül meg kell térítenia az ebből eredő károkat még akkor is, ha nem vétkes. Vagyis az objektív felelősség szigorúbb, ezért vétkesség nélküli felelősségnek is nevezik. Az objektív felelősség alól csak akkor mentesülhet a károkozó, ha bizonyítást nyer, hogy a kárt elháríthatatlan és a tevékenységén kívüli körülmény okozta.
Itt jegyzem meg, hogy amikor beülsz az autódba, az objektív felelősség alá esel, mert az autóvezetés fokozott veszéllyel járó tevékenység.

 

Mi a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítás a biztosítási szerződés egy speciális fajtája, melynél a biztosító – bizonyos feltételek teljesülése esetén – átvállalja a kár megtérítését a károsult részére.

 

Ki a szerződő a felelősségbiztosításnál?

Szerződő az a személy vagy cég, aki az adatokat szolgáltatja és a biztosítást megköti. Ő az, aki nyilatkozik a változásokról, ezt neki kell intéznie és ő fizeti a felelősségbiztosítás díját is. A szerződő és a biztosított lehet ugyanaz a személy – cég is.

 

Ki a biztosított a felelősségbiztosításnál?

Biztosított az a személy vagy cég, aki kár okozása esetén kártérítésre kötelezhető.

 

Ki a károsult a felelősségbiztosításnál?

Károsult az az ismeretlen személy, akinek valamije károsodik. Ő az, akinek a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja kárt okoz. A károsult személye csak a károkozáskor fog kiderülni.
Ő jogosult kártérítési igénnyel fellépni a felelőssel szemben.

 

Ki a harmadik személy a felelősségbiztosításban?

A károkozó/felelős személlyel/céggel adott jogviszonyon kívüli személy.
A felelősségbiztosításnál az első két személy a biztosító és a biztosított (felelős, károkozó), a harmadik pedig a károsult.

 

Ki a felelős és ki a károkozó a felelősségbiztosításnál?

Mivel a felelősségbiztosítás a másnak okozott károkra vonatkozik, így minden kárnál lennie kell felelősnek és károkozónak. A felelős és a károkozó lehet eltérő személy. (Például: szülő/gyermek vagy munkaadó/alkalmazott…)
Biztosítás szempontjából a felelős az, aki a kárigénnyel jogilag megtámadható. Ahhoz pedig, hogy a biztosító térítsen, a felelősségbiztosítással a felelősnek kell rendelkeznie.

 

Mi van akkor, ha nem lehet tudni, hogy a károkozásért ki a felelős?

Akkor a kárt elszenvedő maga viseli a kárt, de csak akkor, ha nincs saját vagyonbiztosítása.

 

Milyen felelősségbiztosítás létezik?

Gépjármű felelősségbiztosítás (Gfb): a jármű üzembentartójaként okozott károkra.
Vagyonbiztosítások mellé köthető felelősségbiztosítás: a vagyonbiztosítással kapcsolatban okozott károkra.
Szakmai felelősségbiztosítás: bizonyos szakmákat köteleznek a felelősségbiztosítás megkötésére, például: orvosok, könyvvizsgálók, vadászok stb.
Állampolgári felelősségbiztosítás: önállóan megköthető és a mindennapokban előforduló károkozásokra szóló biztosítások.
Tevékenységi felelősségbiztosítás: sokféle van, nem kötelező, de ajánlott. Ide tartozik például a közös képviselők felelősségbiztosítása, a vízijárművek felelősségbiztosítása, a…………..

 

Mik a felelősségbiztosítás kárbejelentési szabályai?

– A károsult csak a károkozó felé élhet kárigénnyel, a biztosító felé nem.
Kivétel ez alól a Gfb, itt a törvény kivételt tesz és a károsult közvetlenül a biztosítónak is bejelentheti a kárát. Ettől függetlenül a károkozást még a felelősnek is meg kell tennie.

– A biztosító a károsultnak térít. Kivétel ez alól, ha a felelős igazoltan megtérítette a kárt. Ekkor a felelősnek fizet a biztosító.

– Az új Ptk. szerint – 2014.03.15-től – a biztosító mentesül a kártérítés alól, ha a kárt a felelős súlyosan gondatlanul, vagy szándékosan okozta.

 

Milyen károkozásra szól a felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosítási feltételekben azt írják le, hogy milyen minőségben okozott károkra térít a biztosító.
Például:

Gfb esetén az üzembentartói minőségben okozott károkra térít.

Lakásbiztosításnál a lakástulajdonosi, bérlői, háziállattartói minőségben, gyalogosan, kerékpárosan közlekedői minőségben, gázpalackot üzemeltetői minőségben stb. okozott károkra térít.

A társasház biztosítások hasonlóak a lakásbiztosításhoz, de egyes biztosítók korlátozzák a lakástulajdonosi, bérlői minőséget csak meghatározott biztosítási eseményekre térít: például tűz, robbanás, vízkár.

Vállalkozói vagyonbiztosításnál alapesetben a telephely tulajdonosa, bérlője minőségben, valamint munkáltatóként okozott károkra térít.
Itt még többféle felelősségbiztosítást lehet kötni.

All risks biztosítás a felelősségbiztosításoknál is van. Minden károkozást bevállal, de a kizárásokat külön listában sorolja fel.

 

Mi a felelősségbiztosítás kártérítésének felső határa?

A biztosítási összeg.
A felelősségbiztosításoknál két biztosítási összeget (limit) is alkalmaznak: az egyiket a káronkénti kifizetésre, a másikat az éves kifizetésre. Ez az összeg lesz a biztosítás éves díjszámításának az alapja.
Például a 25 millió / 50 millió biztosítási összeg azt jelenti, hogy
– káronként legfeljebb 25 millió Ft-ot fizet, akárhány károsult van és
– évente maximum 50 millió Ft-ot, akárhány kár is van.

Az új Ptk. szerint a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. (Ptk. 6:470. § (1)-(2))

 

Milyen értéken térítik a felelősségbiztosítási károkat?

A felelősségbiztosítások avult értéken térítik meg az okozott kárt. Mindezt azért, mert a jogszabály is így kötelezi a károkozót a kártérítésre.

Különlegesség a lakásbiztosításoknál van, mert a biztosítók (kevés kivétellel) megegyeztek, ha a károsultnak van saját (direkt) biztosítása és a károkozónak felelősségbiztosítása, akkor a direkt biztosító rendezi új értéken a kárt, és utólag egymás között elszámolnak avult értéken.

 

Milyen kötelező felelősségbiztosítások vannak?

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Gépjármű közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. Ez kötelezi a biztosítót és az üzembentartót egyaránt.
A biztosító a szerződés alapján összegszerű korlátozással köteles helytállni a károsulttal szemben. A károsult pedig közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesítheti kártérítési igényét.

Kötelező szakmai felelősségbiztosítások

A szakmai felelősségbiztosítást vállalkozások köthetik, szakmai hibával okozott kárra fizet a biztosítás.

Néhány speciális, nagy felelősséggel járó szakmára jogszabály kötelezővé teszi a szakmai felelősségbiztosítás kötését. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül:
– az orvosok és egészségügyi szolgáltatók csak szakmai felelősségbiztosítás birtokában kapnak engedélyt az ÁNTSZ-től;
– a vagyonvédelemmel foglalkozó cégeknek szakmai felelősségbiztosítás szintén szükséges a rendőrségi engedélyhez;
– a könyvvizsgálóknak kötelező kamarai tagság is szükséges, nemcsak felelősségbiztosítás;
– vadászok kötelező felelősségbiztosítása;

– Könyvelőknek és tervezőknek nem kötelező, mégis előnyt jelent, hogy ha kárt okoznak, akkor egy biztosító áll helyt, ez az ügyfeleik számára biztonságot ad, és ők se mennek csődbe attól, hogy kárt okoztak valakinek.

 

Visszakövetelhető-e a felelősségbiztosítási kártérítés?

A régi Ptk.szerint érvényben lévő szerződéseknél a biztosítónak akkor is téríteni kell, ha a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták (egyéb feltételek teljesülése esetén). Ez esetben a biztosító jogosult visszakövetelni a károkozótól a kifizetett kártérítési összeget, vagy annak egy részét.

A felelősségbiztosítás visszakövetelési lehetőségei egyedül a GFB-nél vannak jogszabályba foglalva.

 

GFB-nél kitől követelheti vissza a biztosító a kártérítési összeget?

A vezetőtől, ha a gépjárművet az üzembentartó engedélye nélkül vezette.
A vezetőtől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozta.
A vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy bódult állapotban vezette.
A vezetőtől, ha jogosítvánnyal nem rendelkezett.
A vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával okozta.
A vezetőtől, ha a kárt foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
A biztosítottól, ha a vezetést alkoholos vagy bódult állapotban lévő személynek adta át (kivéve, ha erről nem tudott).
A biztosítottól, ha a vezetést jogosítvánnyal nem rendelkező személynek adta át (kivéve, ha erről nem tudott).
Az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta.
Az üzembentartótól és/vagy a vezetőtől, ha a közlési, változás bejelentési és kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, úgy hogy ez a díjra kihatott.

 

Van-e a felelősségbiztosításoknak önrésze?

Igen van, ez azt jelenti, hogy az önrészt a biztosítottnak, vagyis a károkozónak kell megtérítenie.
Az önrész nagysága van amikor választható, van amikor nem.
A biztosító az önrésszel csökkentett kártérítést fizeti ki.

Az önrész nagysága összefügg a díjjal és a kárral.
Minél magasabb önrészt választ valaki, annál olcsóbb a biztosítás, de kár esetén annél nagyobb önrész lesz levonva a kártérítés összegéből.

Az oldal összeállításához forrásként az allomanydij.hu honlap szolgált, a honlap tulajdonosának engedélyével.