Belegondoltál már, mit jelent a legújabb – 56/2007.(XII.22.) IRM – rendelet a számodra, mint munkavállaló számára?

Azt, hogy a 2008. február 6-tól kezdődő polgári perek során – ezek közül most példaként a munkaügyi perekre gondolok – bizony egy esetleges perveszteség esetén, a munkavállalónak kőkeményen fizetni kell! Majdhogynem kész vagyont!

Nemrég egy internetes fórumon kétségbeesett segítségkérést olvastam, miszerint egy cég közel 300 dolgozóját egyik napról a másikra „kiszervezte”. Ez manapság nagy divat. Ezt a munkavállalók sérelmezték és fogalmuk sem volt arról, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Hogy alkalomadtán Te ne kerülj ilyen tanácstalan helyzetbe, írom most ezt a bejegyzést…

Mit is jelentett eddig a költségmentesség?

Azt, hogy az aktuális perben a feleknek nem kellett az illetéket és az egyéb felmerülő költségeket (Pl. szakértői díj, tanúdíj,esetleg tolmácsdíj) előzetesen leróniuk. Az ilyen jogvitákban, ha a munkáltató veszítette el a pert, akkor neki kellett az illetéket és a költségeket kifizetnie. A pervesztett munkavállaló viszont – és ez a lényeg – csupán az ügyvédi munkadíj és a közvetlenül felmerült költségek megfizetésére volt kötelezhető. Ezt helyezték hatályon kívül.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az illetéket és az esetleges költségeket ugyan továbbra sem kell előre leróniuk a feleknek, de a per befejezésekor a bíróságnak rendelkeznie kell a költségek viseléséről (pernyertesség/pervesztesség arányában). Ez azt jelenti, hogy a per befejezésekor az illetéket és az esetleges költségeket a vesztes félnek kell állnia attól függetlenül, hogy munkáltatóról vagy munkavállalóról van szó.
Az illeték a munkaügyi pereknél a „pertárgyérték” 6 %-a. Könnyen kiszámítható, hogy egy munkavállaló esetében a fenti költségek rövid idő alatt több százezer forintra is duzzadhatnak.

Mi is az a „pertárgyérték”?

Munkaügyi perben – ha a per tárgya nem pénzkövetelés – az egyévi átlagkereset, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összege. Ebből számítódik a 6 %-os illeték.

Egy példa a jobb megértésre:

egy munkaviszony megszüntetése iránti perben bruttó 250.000 Ft/hó fizetést alapulvéve: 3,0 millió Forint 6 %-át, azaz 180.000 Forintot kell kifizetni a munkavállalónak csupán illeték címén, ha a pert elveszti.
Tehát amennyiben a munkavállaló marad alul a tárgyaláson, akkor a munkáltató által megbízott ügyvédi munkadíjon felül (ez a „pertárgyérték” 5 %-a + ÁFA), a pertárgyérték 6 %-át illetékként és az esetleges egyéb költségeket (mint pl. a szakértői díj) is meg kell fizetnie a munkavállalónak. A szakértői díj is százezres tétel lehet!

Akinek 2008. február 6-a előtt indult a peres eljárása szerencséje van, rá nem vonatkozik az új kormányrendelet.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bíróság „személyes költségmentességet” engedélyezhet, ha az ügyfél jövedelme – a vele együttélő házastársát is számításba véve – nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, ami ebben az évben 28.500 Ft, és nincs vagyona az alapvető életszükségleti berendezéseken kívül.

Ha te a fentiek olvasása után úgy érzed, fokozódott a kiszolgáltatottságod mint munkavállaló a munkáltatóddal szemben, akkor ne az esetleges pertől való visszalépésen gondolkozzál, hanem azon, hogy az illetékfizetési kötelezettségedet add el egy biztosítónak!

Minél előbb, annál jobb! Annak a díjától nem fogsz anyagilag tönkremenni.

És akkor a munkáltatód….

De ne feledd, mindíg előre kell gondolkodnod, mert minden biztosítás csak a jövőbeni eseményekre vonatkozik, tehát ha már kirúgtak és sérelmezed, erre utólag nem tudsz biztosítást kötni. De ezt Te már úgyis tudod, hisz elolvastál minden anyagomat…