Személybiztosítások adózása 2017.

Tájékoztató a személybiztosításokra vonatkozó, adózással kapcsolatos fontosabb tudnivalókról

(a 2017. január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján) szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezettségről az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő kamatadó-fizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. határozza meg.

Nem magánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról az 1996. évi LXXXI. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. tv.) és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok (különösen az 1998. évi LXVI. tv. az egészségügyi hozzájárulásról) további előírásokat is tartalmaznak.

Jelen tájékoztató nem teljeskörű, csak az általános tudnivalók áttekintésére szorítkozik, az egyedi esetekre, részletekre vonatkozóan, kérjük, tanulmányozza az eredeti törvényi előírásokat, konzultáljon könyvelőjével vagy kérje adószakértő tanácsát. A kizárólag a jelen tájékoztatóra történő hagyatkozásból származó felelősségét a honlap tulajdonosa kizárja.

I. A magánszemélyek által kötött személybiztosítások esetében a szerződésekre kifizetett haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatások adómentesek.

A megtakarítási jellegű életbiztosításokra történő egyéb kifizetéskor, az bármilyen egyéb jogcímen (pl. lejárat, visszavásárlás, részleges visszavásárlás) történik, kamatjövedelem keletkezhet, mely után kamatadó fizetési kötelezettség léphet fel. 2017. január 1-jétől a kamatjövedelem után már nem kell a 6%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) megfizetni.

Kamatjövedelem a magánszemély bevételének az a része, amely meghaladja a magánszemély által fizetett biztosítási díj összegét. A 2013-tól befizetett díjak között a kockázati díjakat (díjrészeket) már nem lehet figyelembe venni.

A kamatjövedelem után a kamatadó mértéke 2015. december 31-ig 16% volt, a 2016. január 1-je után szerzett kamatjövedelmekre pedig 15%. Az életbiztosításokból származó kamatjövedelem bizonyos esetekben kedvezményesen vehető figyelembe.

  • A 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításoknál továbbra is 0% a kamatadó a folyamatos és egyszeri díjakból és a 2010. december végéig teljesített rendkívüli (eseti) befizetésekből származó kifizetésekre.
  •  Kamatadót a 2006. szeptember 1-jétől kötött biztosításokból és a 2006. szeptember 1-je előtt kötött biztosításokra 2010. december 31-ét követően teljesített eseti (a kamatadó szempontjából új szerződésnek számító) befizetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni. Ugyanakkor – a díj befizetése és a biztosító teljesítése között eltelt időtől függően – a kamatjövedelem 50, illetve 100%-kal csökkenthető, így a ténylegesen megfizetendő kamatadó csökkenthető vagy akár meg is takarítható.
  •  Az egyszeri díjas biztosítások kifizetéseire már a szerződéskötést követő 5 év eltelte után, a folyamatos díjas szerződéseknél pedig szerződéskötést követő 10 év elteltével nem kell kamatadót fizetni.
  • Feleződik a kamatjövedelem az egyszeri díjas biztosítások kifizetéseire a szerződéskötést követő 3 év eltelte után, a folyamatos díjas szerződéseknél pedig a szerződéskötést követő 6 év eltelte után.
  • A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra teljesített rendkívüli (eseti) befizetéseket a biztosítók teljesen elkülönítetten tartják nyilván, így ezek a kamatadó kedvezmény megítélésénél önálló, egyszeri díjas szerződésnek számítanak.


A kamatjövedelem után az adót a biztosítónak kell megállapítani, levonni, befizetni, bevallani. Az Ügyfeleknek tehát a bevallással kapcsolatos teendőjük nincs.

II. A munkáltató (kifizető) által kötött biztosítások esetében a biztosítási díj elszámolhatósága, a díj befizetésekor és a biztosító kifizetésekor keletkező adófizetési kötelezettség több tényező – szerződő, díjfizető, kedvezményezett személye, a termék típusa – együttes figyelembe vételével határozható meg.

Az Szja tv. az adózási szabályok szempontjából – a személybiztosításokon belül – 3 termékcsoportot különböztet meg:

  •  kockázati biztosítások
  • élethosszig szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások
  • adóköteles díjú biztosítások.
  • A törvény szerint „kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.”A kockázati biztosításra fizetett díj adómentes, de csak a minimálbér (127 500 Ft) 30%-áig, ami 2017-ben személyenként havi 38 250 Ft adómentesen fizethető díjat jelent.A más által fizetett kockázati biztosítások szolgáltatásai is adómentesek, kivéve az eltelt napok száma alapján meghatározott jövedelempótló szolgáltatásokat, melyek adómentességére szerződésenként napi 15 ezer forintos felső határt szab a törvény (az ezen összeg feletti kifizetés általában egyéb jövedelemként adózik).
  • 2013-tól speciális szabályozás vonatkozik az élethosszig szóló, csak haláleseti szolgáltatást tartalmazó, de visszavásárlási értékkel rendelkező (befektetési egységekhez kötött) életbiztosításokra. Az új szabályok szerint ezen biztosítások 2013-tól befizetett díjaiból már csak a rendszeres díj adómentes, az eseti díjak adókötelessé váltak.

    Amennyiben az adómentes díjú szerződésekből (nem adómentes pl. haláleseti szolgáltatásként) magánszemély jut kifizetéshez, továbbra is egyéb jövedelemként kell az összeg után adóznia és a 22%-os EHO-t (egészségügyi hozzájárulást) is meg kell fizetnie.Az ezen típusú biztosításokra 2017. december 31-e után a nem magánszemély által befizetett díj – az egyéb megtakarítási típusú szerződésekhez hasonlón – adókötelessé válik.
  • A határozott tartamú, megtakarítási jellegű életbiztosítások díja továbbra is adóköteles, de 2013-tól adókötelesek a kockázati biztosítások előírt mértéket meghaladó díjai és az élethosszig szóló biztosításokra fizetett rendkívüli (eseti) és az egyszeri díjak is.Amennyiben a szerződést a munkáltató köti, a biztosítási díj az ún. „egyes meghatározott juttatások” közé tartozik, melyek után a 15%-is Szja és a 22%-os EHO a kifizetőt terheli. Az adó alapja a díj 1,18-szorosa, így a megfizetendő közteher a díj 43,66%-a.Az ebbe a csoportba tartozó biztosításokra történő kifizetések is lehetnek adómentesek vagy adókötelesek, aszerint, hogy milyen jogcímen történik a kifizetés.Adómentesek a kockázati biztosításoknál említett (haláleseti, baleseti, betegségi) szolgáltatások.

    A megtakarításból származó kamatjövedelem után kamatadót kell fizetni. A kamatjövedelem megállapításakor a befizetett díjak között nem csak a magánszemély által befizetett díjat lehet figyelembe venni, hanem a munkáltató által fizetett adóköteles (adózott) biztosítási díjat is.Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak, ami érintheti a már megkötött szerződéseket is!
Címkék: