Folytatjuk korábbi bejegyzésünket az aktuális hírekkel…

Tanácstalan emberek állnak sorba csütörtök kora reggeltől a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet miskolci fiókja előtt, hogy pénzükhöz, vagy legalábbis annak egy részéhez jussanak, a pénzintézet az Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB) Zrt. érdekeltségébe tartozik. Úgy volt, hogy délelőtt 10 órakor kinyit a pénzintézet, de ez nem történt meg 11 óráig.

A Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért kedden azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál, így az ÉRB-nél is korlátozó intézkedéseket rendelt el.

A miskolci székhelyű ÉRB öt takarékszövetkezet, a kazincbarcikai székhelyű „TAKARÉK” Szövetkezeti Hitelintézet, a Tokaj és Vidéke, az Abasár és Vidéke, a Létavértes és Vidéke, valamint a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet egyesüléséből jött létre. A hitelintézet Észak-Magyarország több településén, Debrecenben és környékén, valamint Budapesten is rendelkezik fiókokkal.

A miskolci fiók előtt sorban álló mintegy ötven ember csütörtökön azzal szembesült, hogy hatvanezer forintot vehetnek fel számlájukról. Ezt a korlátozást többen is nehezményezték, miként azt is, hogy bankkártyájukkal vásárolni sem tudnak, pénzt sem tudnak felvenni, az ATM ugyanis nem működött a fióknál.

A korábbi tájékoztatás szerint a bankfiók 10 órakor kinyitott volna, ez azonban 11-ig sem történt meg. A sor egyre rövidebb, a pénzükre várakozók száma 11 órára körülbelül a felére csökkent. Az látható, hogy a bankban emberek vannak, de felvilágosítást nem nyújtottak mindeddig.

A Borsod Online (Boon) csütörtökön arról írt, hogy a Buda-Cash körüli botrány több Tokaj környéki települést, intézményt is közvetlenül érint, az ÉRB-nél vezeti a számláját egyebek mellett Tiszaladány és Bodrogkeresztúr önkormányzata, de ugyancsak az ÉRB kezeli a tokaji Dombi Sámuel kistérségi egészségközpont és a Tokaji Kistérségi Tanács pénzét is.

MTI 2015. február 26., csütörtök 11:12

MTI fotó: Vajda János

 

Beva: a brókerház ügyfeleinek értékpapírjai és pénze a Beva által biztosított

 

A Buda-Cash Brókerház Zrt. 1997. április 14-től a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagja, a vele szerződött befektetők értékpapírszámláján nyilvántartott értékpapírok, illetve az ügyfélszámlán nyilvántartott pénz a Beva biztosítása alá tartozik – közölte a Beva a honlapján.

A tájékoztatás szerint a számlákon meglévő eszközöket a tulajdonosok részére a brókercég ki fogja adni. A Beva általi kártalanítás azokra a pénzeszközökre és értékpapírokra fog kiterjedni, amelyek az ügyfeleket megilletik, de ténylegesen hiányoznak, ezért a társaság részéről ki nem adhatóak.
A kártalanítási eljárást a Beva a Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolásának elrendelése esetén indítja meg.

A kártalanítási eljárásról szóló közlemény a Beva honlapján, és egyéb közzétételi helyeken is meg fog jelenni, és minden konkrét információt tartalmazni fog, amely az igény érvényesítéséhez szükséges.

A Beva felhívja a figyelmet, hogy a kártalanítás általános szabályairól a honlapján – www.bva.hu – már most is tájékozódhatnak az érintettek, illetve a honlapon található elérhetőségeken lehet érdeklődni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Buda-Cash Brókerházzal szemben indított átfogó felügyeleti vizsgálata során súlyos visszaélésekre utaló információkra bukkant. Erre tekintettel 2015. február 24-én a cég tevékenységi engedélyét ideiglenes intézkedés keretében azonnali hatállyal felfüggesztette és felügyeleti biztosokat rendelt ki a társasághoz.
A gyanú szerint a brókerház az elmúlt tíz-tizenöt évben valamennyi adatszolgáltatását meghamisította és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintot is. Az ügy kapcsán bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést is tett.

MTI 2015. február 26., csütörtök 13:19

 

Csak a pénztárakban vehető fel az ügyfelenkénti 60 ezer forint, a fedezet rendelkezésre áll

 

A DRB bankcsoport ügyfelei kizárólag a pénztárakban, készpénzben vehetik fel azt a 60 ezer forintot, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximálta az ügyfelenként kifizethető összeget. A DRB Regionális Bank Zrt. honlapján olvasható tájékoztatás szerint a szükséges készpénzfedezet a bankban rendelkezésre áll, a fiókhálózatba csütörtökön délelőtt kiszállítják.

Hozzátették, hogy a fiókhálózat pénzeszközökkel történő ellátása során napközben előfordulhatnak technikai bezárások.
Az MNB csütörtöktől 60 ezer forintra csökkentette a DRB bankcsoportnál a kifizethető betétek és más források összegét.

A BRB Buda Regionális Bankot, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankot, a DDB Dél-Dunántúli Takarék Bankot és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankot érintő intézkedésre az MNB közleménye szerint azért volt szükség, mert a bankok azonnali fizetőképessége a vártnál lényegesen rosszabbnak bizonyult.

A 60 ezer forintos limit a jegybank által korábban elrendelt kifizetési korlátozás teljes 90 napos időszakára vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egy ügyfél ebben az időszakban összesen csak 60 ezer forintot vehet föl.
A jegybank február 24-én rendelt el kifizetési korlátozást a DRB bankcsoporthoz tartozó négy pénzintézetnél, akkor ügyfelenként egy millió forintban korlátozta a kifizethető betétek és más források maximális összegét, egyúttal felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankcsoport tagjaihoz.

MTI 2015. február 26., csütörtök 13:49

 

 

Postán kapják márciusi nyugdíjukat a DRB-ügyfelek

 

Postán kapják kézhez ellátásukat azok, akik eddig a DRB bankcsoportnál vezetett számlájukra kapták nyugdíjukat – közölte az MTI érdeklődésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság csütörtökön.

Erről, és a további teendőkről az érintetteknek március első hetében tájékoztatót is kiküldenek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szintén csütörtökön közölte, hogy a már benyújtott bevallásban, vagy a 17-es számú átvezetési és kiutalási kérelemben a DRB-hez tartozó pénzintézetnél vezetett számlára kezdeményezett kiutalásoknál az érintett adózók kérelmezhetik, hogy egy másik pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlaszámra történjen a kiutalás – olvasható a közleményben.

MTI 2015. február 26., csütörtök 14:30

 

 

MNB-alelnök: a jegybank első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaélést

 

A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cash-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke az MTI-nek csütörtökön. Emlékeztetett: az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével.

Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok további sorsát illetően – mondta Windisch László.
A jegybank szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal is, támogatva a rendőrség vizsgálatát – tette hozzá.
Megjegyezte azt is: ha mindezek nyomán a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt – sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül – mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak.
Windisch László jelezte, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra.
Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak – hangsúlyozta.
A jegybank üdvözli, hogy a kormány részéről munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére – mondta.
Az állami szerepvállalás Windisch László szerint például azoknál az ügyfélcsoportoknál, így a települési önkormányzatoknál és azok intézményeinél lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések. Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is.

Az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott – átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot – válaszolta a jegybank felelősségét firtató kérdésre az alelnök. Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen – mint hangsúlyozta – éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.

Téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél – hangsúlyozta az alelnök.
Mint rávilágított, a témavizsgálatok – mint nevükből is adódik – egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta.
Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket – szögezte le.

Felmerülhet valóban a kérdés, hogyan történhetett meg a korábban nem látott mértékű kárt okozó visszaélés – mondta.
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cash-nél, és – miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra – azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására – idézte fel Windisch László.
„Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükből a betétesek, kisbefektetők helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követően ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is” – tette hozzá Windisch László.
A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma.

A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása – mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is.
Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány „eltüntetésében” lehetett szerepe a brókerháznak.

Az MNB továbbra is eltökélt a pénzügyi rendszer megtisztításában, kizárólag a fogyasztók és a pénzügyi rendszer biztonsága vezérli intézkedéseit, és visszautasítja minden ezzel ellentétes célú érdekcsoport gyanúsításait, befolyásolási kísérleteit – szögezte le a jegybanki vezető.
Mint felidézte, az MNB az elmúlt másfél évben mintegy 5,11 milliárd forint bírságot szabott ki, bő 200 milliárd forint tőkeemelést hajtatott végre a hitelintézeti szereplőknél és több hitelintézet tevékenységi engedélyét vonta vissza, és számos visszaélést tárt fel, akadályozott meg.
„Rendnek kell lennie a pénzügyi szektorban is, e nélkül nem lehetséges a bizalom visszaállítása” – jelentette ki Windisch László.

MTI 2015. február 26., csütörtök 15:10

 

 

Integrációs szervezet: nem takarékszövetkezetek a bajba jutott bankok!

 

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) hangsúlyozza, hogy a takarékszövetkezeteknek nincs közük a Buda-Cash-ügyhöz, és felidézik, hogy az integrációban szereplő takarékokhoz elhelyezett megtakarításokat az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is biztosítja, a garanciaközösséghez csatlakozott minden egyes takarék mögött mintegy 300 milliárd forintnyi tőke áll.

Nevükkel ellentétben sem a DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank, sem a BRB Buda Regionális Bank, sem az ÉRB Észak-magyarországi regionális Bank, sem pedig a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank nem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, így a „valódi” takarékszövetkezeteknek e bankoknál kialakult helyzethez semmi közük nincs – közölte a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) csütörtökön az MTI-vel.

A szervezet tájékoztatása alapján az érintett körzetekben és az ország többi részén található takarékszövetkezetek biztonságos működését és megfelelő tőkeellátottságát a takarékszövetkezetek Integrációs Szervezete is biztosítja.
Az SZHISZ szerint az ügyfelek számára megtévesztő lehet, hogy a siklósi központtal működő DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank korábban Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetként volt ismert. A mára bankká alakult pénzintézet azonban nem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a DRB-nél kialakult helyzet semmilyen hatással nincs a környéken működő valódi takarékszövetkezetekre.
Hasonló a helyzet a bicskei központtal működő BRB Buda Regionális Bank esetében, amely korábban Buda Takarék és Vértes Takarék néven, valamint Biatorbágy és Környéke Takarék néven működött. Azonban ez a mára bankká alakult pénzintézet sem takarékszövetkezet, nem tagja a takarékszövetkezetek közösségének, ezért a BRB-nél kialakult helyzethez a környéken működő valódi takarékszövetkezeteknek semmi közük nincs – írták.

A szervezet szerint ugyancsak megtévesztő, hogy a kaposvári központtal működő, 36 fiókkal rendelkező DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank korábban Nagybajomi Takarékszövetkezetként, illetve Drávamenti Takarékként volt ismert. De mára ez a pénzintézet is bankká alakult, így ez sem takarékszövetkezet, és így nem is tagja a takarékszövetkezetek közösségének. Ugyanez vonatkozik a miskolci központú ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank fiókhálózatára is, amely több korábbi takarék egyesüléséből jött létre (Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, Tokaj és Vidéke, Abasár és Vidéke, Létavértes és Vidéke, Pocsaj és Vidéke).

Az SZHISZ hangsúlyozta, hogy ezek a bankok azok, amelyek saját elhatározásukból léptek ki a takarékszövetkezetek közösségéből, miután még az integrációs törvény hatályba lépése előtt beadták bankká alakulási kérelmüket a felügyelethez.
A takarékokhoz elhelyezett megtakarítások a valódi takarékszövetkezetek új Garanciaközösségének köszönhetően 2014 decembere óta a takarékoknál elhelyezett betéteket a Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a takarékok saját Tőkefedezeti Alapja is biztosítja. Az új rendszerben az integráció egésze, illetve minden egyes, a garanciaközösséghez csatlakozott takarék mögött egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll.
A szervezet kiemelte: a fenti bankok egyike sem tagja az integrációs szervezetnek, sem pedig a takarékszövetkezetek újonnan létrejött garanciaközösségének.

MTI 2015. február 26., csütörtök 15:18

 

MNB: nyitva vannak a DRB csoport bankfiókjai

 

A DRB bankcsoport fiókjaiban a megszokott ügymenetnek megfelelően folyamatos az ügyfelek kiszolgálása és a betétesek kifizetése – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

A szerdai bankszünnapot követően csütörtökön kinyitottak az MNB ideiglenes intézkedéseivel érintett DRB bankcsoport fiókjai.
Az MNB közleménye szerint minden bankfiók rendelkezik a betétesek kifizetéséhez elegendő készpénzállománnyal, a jegybank által ügyfelenként megszabott 60 ezer forintos maximális limit erejéig.
A jegybank szerint bízni lehet abban, hogy a délelőtti órákban helyenként tapasztalt átmeneti erős ügyfélérdeklődés intenzitása a továbbiakban csökken.
Hozzátették azt is, hogy a fióknyitás technikai okokból két egységnél elmaradt, és ezekből a legközelebbi fiókba irányították át az ügyfeleket.

Az MNB közölte azt is, hogy ha a bankcsoport tagjainak fizetőképessége nem áll helyre néhány napon belül, a jegybank visszavonja az intézmények tevékenységi engedélyét. Ezt követően sor kerülhet felszámolásukra, és rövid időn belül megkezdődik az ügyfelek kártalanítása. Ez esetben az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanapon belül több mint 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak.

MTI 2015. február 26., csütörtök 15:23

 

 

MNB, Államkincstár: az érintettek ügyfelek másik pénzintézethez utaltathatják illetményeiket

 

A munkáltatónál kell jelezni, ha valaki a Buda-Cash-ügyben érintett pénzintézeteknél vezetett számlára kapja fizetését, a Magyar Államkincstár ügyfeleinek pedig a megyei igazgatóságnál kell kérelmezniük, hogy illetményüket más pénzintézethez utaltassák. A február havi béreket, illetményeket – a rendkívüli helyzetre való tekintettel – a Kincstár postai úton küldi meg az érintetteknek – tájékoztatta a Magyar Államkincstár és az MNB az MTI-t.

Az MNB felhívja azok a figyelmét, akik munkabérüket a DRB Bankcsoportnál vezetett számlára kapják, azonnal jelezzék ezt munkáltatójuknál, és kérjék, hogy munkabérüket más módon kaphassák meg.
A Magyar Államkincstár az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett hitelintézeteknél számlát vezető ügyfelei március első hetében kérelmezhetik lakóhelyük/tartózkodási helyük szerint illetékes megyei igazgatóságánál, hogy a béreket, illetményeket, a családtámogatási-, illetve fogyatékossági ellátásokat más pénzintézethez utaltassák.
A Buda-Cah Brókerház ügyével összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank a DRB Bankcsoportnál – BRB BUDA Regionális Bank, DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank, ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank -, rendelt el kifizetési korlátozásokat.

A kérelemben fel kell tüntetni az ellátás pontos megnevezését, illetve az új pénzintézet nevét és az ahhoz tartozó folyószámla számát; a változtatási kérelem beadását követően a 2015. február hónapra járó támogatást a kincstár az ügyfél által újonnan megnyitott számlára utalja. Kérelem hiányában a 2015. február havi és az azt követő hónapok ellátásait az ügyfél lakcímére, postai úton küldi ki a kincstár.

Azt is hangsúlyozzák, hogy 2015. március első hetét követően is benyújthatnak az ügyfelek kérelmet arra vonatkozóan, hogy a jövőben esedékes – a kincstár által teljesített – bérük, illetményük és támogatásaik mely számlára kerüljenek utalásra.
A családtámogatási és fogyatékossági ellátással érintett ügyfelek részére – legkésőbb március első hetében – a Kincstár tájékoztató levelet is postáz.
A DRB Bankcsoportnál vezetett számlákra vonatkozóan adott megbízások – például állampapír kamat- és/vagy tőkekifizetés összege feletti rendelkezés, stb. – teljesítéséért a Kincstár nem vállal felelősséget – teszik hozzá.

Az önkormányzatokat érintően még zajlanak az egyeztetések; a kincstár minden segítséget megad a kialakult helyzet megnyugtató rendezéséhez.
Arra kérik az érintett ügyfeleket, hogy a további teendőkről számlavezető bankjuknál tájékozódjanak.

MTI 2015. február 26., csütörtök 15:27

 

 

Varga Mihály: több mint 80 önkormányzat vezette az érintett bankoknál számláját

 

Mivel több mint 80 önkormányzat vezette számláját a Buda-Cash csoporthoz tartozó pénzintézeteknél, ezért a kormány lehetővé tette, hogy azokban az esetekben, amelyekben a helyhatóság egyetlen számláját zárolták, a további kincstári utalásokat már ne a Buda-Cash és csoportjának pénzintézeteihez utalja a Magyar Államkincstár, hanem az önkormányzat által választott más számlára – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten az M1 Híradónak és az MTI-nek.

Hozzátette, hogy az intézkedés azért vált szükségessé, mert ezen önkormányzatoknál már márciusban gondot jelenthet a bérek, illetve az önkormányzat által juttatott szociális támogatások kifizetése.
Megerősítette azt is: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium által felállított közös munkabizottság elsőként most azt méri fel, hogy milyen kár érte a Buda-Cash pénzügyi csoport tevékenységének felfüggesztését követően az államot, illetve az önkormányzatokat. Azt azonban már tudni lehet, hogy az állam esetében „több tíz milliárd forintos kárról van szó” – mondta.

A Buda-Cash csoporthoz tartó pénzintézeteknél nemcsak magánszemélyek, vállalkozások vezették a számlájukat, hanem az állami és önkormányzati körbe tartozó intézmények is, ezért a legfontosabb most az államot ért károk felmérése. A bizottság a munkában együttműködik a jegybank ezen területért felelős részlegével is – fűzte hozzá.
Elmondta: a bizottság munkájában a nemzetgazdasági tárca részéről részt vesznek Banai Péter Benő és Orbán Gábor államtitkár, illetve Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke.

MTI 2015. február 26., csütörtök 15:28

 

Folytatjuk….